Kurd, zsidó, arab – tanár úr kérem, senki se hiányzik.

Mi érdekel egy hatéves kisfiút a nyolcvanas években egy kis faluban, a török-szír határon? Allah? Az antiszemitizmus? Az imperializmus? Dehogy, ő csak szeretne végre egy tévét, hogy rajzfilmeket nézhessen. Az élet azonban nem ilyen aranyos. 

Mano Khalil svájci-kurd rendező díjnyertes szatírájában mintha egy mikrokozmoszban élnének a falu lakói, akik az egyre radikalizálódó társadalom kegyetlensége ellenére békésen élnek együtt, és különbözőségeik valahogy összeállnak eggyé, mint sok kicsi legó.