Indulunk...

CENTROPA KISFILMEK AJÁNDÉKBA

Már megváltottad a jegyed a ZSIFI valamelyik vagy akár több vetítésére, de messze még a kezdés időpontja? Ha addig is szeretnél személyes magyar zsidó élettörténeteket látni, készítettünk egy válogatást a Centropa Alapítvány rövidfilmjeiből.

A Centropa nemzetközi internetes adatbázisában 1500 életútinterjú, 22 000 fénykép és számos egyéb dokumentum kereshető szabadon. Magyar nyelven 220 interjú készült, melyekhez közel 5000 régi fénykép és dokumentum tartozik. Ezek az interjúk 1910–1935 között született magyarországi és határon túli magyar ajkú zsidók beszámolói háború előtti életükről, rokonaikról, háborús élményeikről, a háború utáni újrakezdésről, a szocializmus évtizedeiben szerzett tapasztalataikról és arról, hogyan alakult sorsuk 1989 után. A történetek hol szórakoztatóak, meghatóak, elkeserítőek vagy tanulságosak – mind hiteles lenyomatai egy mára már szinte teljesen letűnt világnak.


Túlélés Szarajevóban – Barátság háború idején

Amikor 1992-ben Szarajevót elérte a háború, holokauszt túlélők és leszármazottaik egy kis csoportja humanitárius segélyszervezetté alakította a város utolsó működő zsinagógáját, ahol zsidók és muszlimok, szerbek és horvátok közösen dolgoztak. Bár egyikük sem volt képzett szociális munkás, mégis közel négy éven át adtak ételt, gyógyszert és reményt mindenkinek, akinek szüksége volt rá. A La Benevolencijában diákok, tanárok, orvosok, buszsofőrök, gondnokok és rendőrök egyaránt dolgoztak. Egyszerű emberek voltak, akik segítettek a barátaikon.


Galpert Ernő – Vallásos családban nőttem fel

A film egy haszid gyermekkor történetét meséli el a közép-európai ortodox zsidóság és haszidizmus fellegvárában, Munkácson. Galpert Ernő apjának, Ósiásnak szatócsboltja volt, ebből tartotta el családját. A családban jiddisül beszéltek. Ernő, aki 1923-ban született, délelőtt héderbe (vallásos elemi iskola zsidó fiúk számára), délután a szekuláris cseh elemibe járt. A második világháborúban Ernő munkaszolgálatos volt, szüleit és lánytestvéreit pedig Auschwitzba deportálták. Testvérei szerencsésen hazatértek, és nem sokkal a háború után Izraelben telepedtek le. Ernő szerelme, Akerman Tilda is túlélte a háborút, 1946-ban összeházasodtak, és két fiuk született.



Domonkos Miksa – A pokol polgármestere

Egy figyelemre méltó történet emberi bátorságról és tragédiáról. Domonkos Miksa az Osztrák-Magyar Monarchia idején az első világháborúban szolgált, és elismert, többszörösen kitüntetett katonatiszt volt. A második világháború alatt gyakorlatilag a budapesti gettó polgármestere volt. Együtt dolgozott Raoul Wallenberggel, ételt, ellátást, gyógyszereket hozatott a gettóba, és sokat tett azért, hogy embereket védelmezzen és életeket mentsen. Az 1950-es években Domonkos Miksát letartóztatta és elhurcolta a kommunista Államvédelmi Hatóság, az ÁVO, azzal a váddal, hogy ő ölte meg Wallenberget.




Szamosi Mariann – A nők, akiktől mindent megtanultam

Szamosi Ivánné története egy asszimilált, jómódú, nagykőrösi zsidó családot mutat be. Mariann édesapja, Ács Sándor (aki Rosenfeldről magyarosította a nevét 1938-ban) elveszítette munkáját az 1940-es évek legelején, majd a család Budapestre költözött. Ezután Mariann édesanyja, Leonóra és anyai nagymamája, Hermina gondoskodott a családról. A holokauszt alatt a nőket az Észak-Németországban található ravensbrücki koncentrációs táborba deportálták, ahonnan csak Mariann tért vissza.




Kinszki Judit – Szerelem papírrepülőn

Judit szívszorító története a 20. század korai éveibe visz vissza minket. Édesapja, Kinszki Imre a kor egyik legmeghatározóbb fényképésze volt, ma kora egyik kiemelkedő tehetségű művészeként tartjuk számon. Fényképei, amelyeket a tízéves Judit mentett meg a gettóban, ma a modern fotóművészet remekműveit közé tartoznak. Judit és édesanyja a gettóban élték túl a holokausztot, testvérét, Gábort és édesapját elhurcolták és meggyilkolták.




Faludi József – Egy ortodox gyerekkor

A film egy ortodox zsidó család életét mutatja be Kiskőrösön. József apja, Fogler Emánuel ortodox zsidó volt, de katonaként szolgált az első világháborúban. Családját egy kis bőrkereskedésből tartotta el. József, aki először zsidó elemibe, majd állami polgári iskolába járt, nagyon szemléletesen mutatja be a gyerekkorát, különösen a zsidó hagyományokat, amelyet családja szigorúan tartott. József 1939-ben kivándorolt Palesztinába, ahol nagynénje ruhaszalonjában dolgozott. Otthon maradt családtagjait meggyilkolták a holokauszt alatt. Később visszatért Magyarországra feleségével és fiaival. A vallástól eltávolodott, gyermekeinek sem adta tovább a zsidó hagyományokat, de a rendszerváltás után héber és jiddis órákat kezdett adni otthon.




Katarina Loefflerova – Egy jó nyaralás csodákra képes

Katarína Löfflerová története bepillantást nyújt a két világháború közötti Csehszlovákia középosztálybeli életvitelébe, amelynek szerves része volt a zsidó iskolai élet, és emellett a szabadidő eltöltése a sportklubban, sízés a Tátrában, nyaralás a Balatonnál, vízisízés a Dalmát tengerparton. Katarína csak jelzésszerűen említi meg a holokauszt tragikus időszakát, amelyet egyedül ő élt túl a családjából. A háború után újra férjhez ment, van egy lánya és egy unokája. haláláig aktív tagja volt a pozsonyi zsidó hitközségnek. 2005-ben, 95 éves korában hunyt el.